Csapatnapló - Fekete Főnix - 2015. 01. 17.
Aktív résztvevők: árnyékpenge (Tündi), idéző (Naisa), legionárius (Faki), villámtáncos (Dorina)
A harcművész élete legrosszabb ébredése után összecsődíti a teljes hajót az üvöltésével, de senki nem engedi el, amíg meg nem jelenik Merhan és parancsot nem ad rá. A hacművész nem hajlandó megmondani, mi történt vele. A legionárius átkíséri a gyengélkedőbe, miközben az árnyékpenge tesz egy olyan megjegyzést, ami gyakorlatilag feleslegessé teszi a a további titkolódzást ("megkötözzem ott is?"). Arista benyugtatózza a harcművészt, aki szemlátomást sokkot kapott.
Merhan felhívja a villámtáncost a hídra - egy titkosított üzenet érkezett a hajóra, ami dekódolás után yassyd nyelvűnek tűnik. A villámtáncos nevén kívül egy szót sem ért belőle.
A villámtáncos elolvassa az üzenetet - volt törzsének túlélőit a törzsi hadmester vezeti, aki pletykák alapján próbálja felvenni a volt sámánnal a kapcsolatot - és szeretné, ha visszatérne hozzájuk. A villámtáncos bizonytalan, de megkéri Merhant, hogy próbálja meg kideríteni, honnan jött az üzenet.
A reggeli rutin folyamán a legionárius összeszólakozik a másnapos bájgúnárral, abban reménykedve, hogy esetleg az megtudott valamit a szektákat irányító hölgyekről. A bájgúnár - állítása szerint - egész éjjel egy informátorát próbálta felhajtani, de végül hármasikrekbe botlott, akikkel elrohant az éjszaka. (Miközben azt fejtegeti a legionáriusnak, hogy melyikükkel, milyen kombinációban és hányszor, a legionárius a bájgúnár másnapossági elleni koktéljára célozva elküldi fogat mosni.)
A fejvadász és a pöröly elhagyják a hajót, nyomokat és információt keresve.
Az árnyékpenge, az idéző, a legionárius és a villámtáncos úgy döntenek, hogy megpróbálják a bányászcégek oldaláról felfedezni a tárnákat - először egy presszót vesznek célba, ahol a perfectan érdekkörbe eső Rockminer Comp. éjszakai műszakosaiból remélnek információt kinyerni. A presszó kocsmárosa és baristája mesél nekik a cégek egyre kétségbeesettebb biztonságiszakember-toborzási törekvéseiről (komoly halálozási ráta és ennek kapcsán még komolyabb felmondási arány miatt a biztonsági személyzet mindhárom cégnél minimális létszámúra zuhant).
A hajóra visszatérve a bájgúnár még mindig fogat sikál, a harcművész pedig még mindig eszméletlen. Az árnyékpenge eltölt vele egy negyed órát, különböző tárgyakat helyezve a harcművész fejére és kezébe, majd ezt fotókkal dokumentálja.
Rövid kupaktanács után eldöntik, hogy leszerződnek a kalmár tulajdonjogú MandEE-vel (Mining and Explosives Evolution) - egyrészt így a csapat is pénzhez jut, másrészt közelebb kerülhetnek a problémás tárnákhoz.
Merhan lenyomozta a villámtáncos üzenetét. Az üzenetet a bolygóról küldték, egy nyilvános terminálról. A címet odaadja a villámtáncosnak.
A csapat egy kilencezer kredites kizárólagos szerződést köt a MandEE-vel az egyik tárnaleágazás biztosítására, valamint a felelősségi szinteket is sikerül visszaszorítani. A szerződés a projekt végéig szól, ami elvileg egy tízen belül esedékes. Csúszás esetén minden további megkezdett napért a MandEE 1200 kreditet fizet. Az első műszak három óra múlva kezdődik, így a csapat visszatér a hajóra.
Merhan és Arista kijelöli az első műszakot, miután átnézik a szerződést és a kapott iratokat. Az időközben visszaért pöröly lesz a "bányászati szakember", de vele tart a zsoldos, a fegyvermester és a misztikus is. A visszatérés után egy kis meditációt választó villámtáncos össze os találkozik a négyessel (a misztikus dühösen morog, a potenciálja és a képességei elvesztegetéséről beszél).
A villámtáncos elmondja Merhannak, hogy mit tartalmazott az üzenet, valamint engedélyét kéri, hogy találkozhasson a törzsével - lehetséges, hogy akár maradandóan. Merhan emlékezteti, hogy már nem rabszolga, szabad ember - annyit kér tőle, hogy ha valaki elkíséri, az azért térjen vissza a hajóra. A villámtáncos összefut a legionáriussal és az árnyékpengével a hídról lefele jövet és beavatja őket a terveibe. A páros úgy dönt, hogy vele tartanak.
A villámtáncos összepakolja kevéske holmiját, majd két társával nyakába veszi a várost. Több átszállás után egy peremkerületbe érkeznek, ahol meglelik a terminált. A villámtáncos belép a saját publikus hozzáférésével, ami azóta létezik, hogy a Sonic Eagle-re került, de soha nem használta - a számolatlan spam és a bájgúnár idióta vicclevelei között talál egyet, amit egyetlen perce küldtek. "Nézz jobbra."
A villámtáncos kiszúr egy köpenyes figurát két utcával lejjebb és futni kezd felé két társával együtt. Némi macska-egér játék után a hármas zsákutcába szorítja az alakot, aki yassyd nyelven társalog a villámtáncossal. Az illető valóban a hadimester, és szeretné visszaállítani az ősi Yassyd Birodalmat. Elmondása szerint a villámtáncos társai alacsonyabb rendű férgek, pondrók, akik egy tizennégyezer éves birodalmat döntöttek meg és tiportak porba (és itt a legionáriusra mutat). Kompromisszumra nem hajlandó: azt követeli a villámtáncostól, hogy ölje meg saját társait, és csatlakozzon hozzá világfelégető hadjáratában. Amikor a villámtáncos erre nem hajlandó, fekete szikrákból egy, a táncoséhoz hasonló Iral-t formál, megidéz két hozzá hasonló, csuklyás teremtményt, hátraveti csuklyáját (felfedve az arca nagy részét borító, éjfekete acélprotézist), majd megtámadja a hármast.
"A Főnix élni fog!"
Amikor a trió legyőzi a két megidézett teremtményt (amik pusztulásukkor fekete füstté változnak, csak a köpenyük marad meg), az addig a villámtáncost tépázó hadimester taktikát vált és beolvad az árnyékokba.
A villámtáncos nagyvonalakban elmeséli társainak, mit akart volt törzsének jelenlegi vezetője, amikor az árnyak megelevenednek - a hadimester formáját felvéve a sötétség a villámtáncos testébe hatol, egyenesen annak mellkasába. A táncos bőre szinte azonnal elszürkül, a formát öltött homály hátán kibontakozik két hatalmas, éjfekete szárny, majd visszahúzódik az árnyakba és nyoma vész.
A villámtáncos ámuldozva nézi, ahogy a világot elárasztja a fény. Látja a pszi-vonalakat, látja az életet - és látja, hogy két társa, két barátja mindennél világosabb fényoszlopként világít. A lába elé nézve látja saját testét, de még mindig nem érti, mi történt. Anyja hangját hallja a távolból, és ez a dacot, a tenni akarást nyugalom váltja fel.
"Ez már nem a te harcod. Vége. Gyere!"
Sem a legionárius, sem az árnyékpenge nem emlékszik arra, hogy hogyan tértek vissza a hajóra társuk holttestével.
A harcművész élete legrosszabb ébredése után összecsődíti a teljes hajót az üvöltésével, de senki nem engedi el, amíg meg nem jelenik Merhan és parancsot nem ad rá. A hacművész nem hajlandó megmondani, mi történt vele. A legionárius átkíséri a gyengélkedőbe, miközben az árnyékpenge tesz egy olyan megjegyzést, ami gyakorlatilag feleslegessé teszi a a további titkolódzást ("megkötözzem ott is?"). Arista benyugtatózza a harcművészt, aki szemlátomást sokkot kapott.
Merhan felhívja a villámtáncost a hídra - egy titkosított üzenet érkezett a hajóra, ami dekódolás után yassyd nyelvűnek tűnik. A villámtáncos nevén kívül egy szót sem ért belőle.
A villámtáncos elolvassa az üzenetet - volt törzsének túlélőit a törzsi hadmester vezeti, aki pletykák alapján próbálja felvenni a volt sámánnal a kapcsolatot - és szeretné, ha visszatérne hozzájuk. A villámtáncos bizonytalan, de megkéri Merhant, hogy próbálja meg kideríteni, honnan jött az üzenet.
A reggeli rutin folyamán a legionárius összeszólakozik a másnapos bájgúnárral, abban reménykedve, hogy esetleg az megtudott valamit a szektákat irányító hölgyekről. A bájgúnár - állítása szerint - egész éjjel egy informátorát próbálta felhajtani, de végül hármasikrekbe botlott, akikkel elrohant az éjszaka. (Miközben azt fejtegeti a legionáriusnak, hogy melyikükkel, milyen kombinációban és hányszor, a legionárius a bájgúnár másnapossági elleni koktéljára célozva elküldi fogat mosni.)
A fejvadász és a pöröly elhagyják a hajót, nyomokat és információt keresve.
Az árnyékpenge, az idéző, a legionárius és a villámtáncos úgy döntenek, hogy megpróbálják a bányászcégek oldaláról felfedezni a tárnákat - először egy presszót vesznek célba, ahol a perfectan érdekkörbe eső Rockminer Comp. éjszakai műszakosaiból remélnek információt kinyerni. A presszó kocsmárosa és baristája mesél nekik a cégek egyre kétségbeesettebb biztonságiszakember-toborzási törekvéseiről (komoly halálozási ráta és ennek kapcsán még komolyabb felmondási arány miatt a biztonsági személyzet mindhárom cégnél minimális létszámúra zuhant).
A hajóra visszatérve a bájgúnár még mindig fogat sikál, a harcművész pedig még mindig eszméletlen. Az árnyékpenge eltölt vele egy negyed órát, különböző tárgyakat helyezve a harcművész fejére és kezébe, majd ezt fotókkal dokumentálja.
Rövid kupaktanács után eldöntik, hogy leszerződnek a kalmár tulajdonjogú MandEE-vel (Mining and Explosives Evolution) - egyrészt így a csapat is pénzhez jut, másrészt közelebb kerülhetnek a problémás tárnákhoz.
Merhan lenyomozta a villámtáncos üzenetét. Az üzenetet a bolygóról küldték, egy nyilvános terminálról. A címet odaadja a villámtáncosnak.
A csapat egy kilencezer kredites kizárólagos szerződést köt a MandEE-vel az egyik tárnaleágazás biztosítására, valamint a felelősségi szinteket is sikerül visszaszorítani. A szerződés a projekt végéig szól, ami elvileg egy tízen belül esedékes. Csúszás esetén minden további megkezdett napért a MandEE 1200 kreditet fizet. Az első műszak három óra múlva kezdődik, így a csapat visszatér a hajóra.
Merhan és Arista kijelöli az első műszakot, miután átnézik a szerződést és a kapott iratokat. Az időközben visszaért pöröly lesz a "bányászati szakember", de vele tart a zsoldos, a fegyvermester és a misztikus is. A visszatérés után egy kis meditációt választó villámtáncos össze os találkozik a négyessel (a misztikus dühösen morog, a potenciálja és a képességei elvesztegetéséről beszél).
A villámtáncos elmondja Merhannak, hogy mit tartalmazott az üzenet, valamint engedélyét kéri, hogy találkozhasson a törzsével - lehetséges, hogy akár maradandóan. Merhan emlékezteti, hogy már nem rabszolga, szabad ember - annyit kér tőle, hogy ha valaki elkíséri, az azért térjen vissza a hajóra. A villámtáncos összefut a legionáriussal és az árnyékpengével a hídról lefele jövet és beavatja őket a terveibe. A páros úgy dönt, hogy vele tartanak.
A villámtáncos összepakolja kevéske holmiját, majd két társával nyakába veszi a várost. Több átszállás után egy peremkerületbe érkeznek, ahol meglelik a terminált. A villámtáncos belép a saját publikus hozzáférésével, ami azóta létezik, hogy a Sonic Eagle-re került, de soha nem használta - a számolatlan spam és a bájgúnár idióta vicclevelei között talál egyet, amit egyetlen perce küldtek. "Nézz jobbra."
A villámtáncos kiszúr egy köpenyes figurát két utcával lejjebb és futni kezd felé két társával együtt. Némi macska-egér játék után a hármas zsákutcába szorítja az alakot, aki yassyd nyelven társalog a villámtáncossal. Az illető valóban a hadimester, és szeretné visszaállítani az ősi Yassyd Birodalmat. Elmondása szerint a villámtáncos társai alacsonyabb rendű férgek, pondrók, akik egy tizennégyezer éves birodalmat döntöttek meg és tiportak porba (és itt a legionáriusra mutat). Kompromisszumra nem hajlandó: azt követeli a villámtáncostól, hogy ölje meg saját társait, és csatlakozzon hozzá világfelégető hadjáratában. Amikor a villámtáncos erre nem hajlandó, fekete szikrákból egy, a táncoséhoz hasonló Iral-t formál, megidéz két hozzá hasonló, csuklyás teremtményt, hátraveti csuklyáját (felfedve az arca nagy részét borító, éjfekete acélprotézist), majd megtámadja a hármast.
"A Főnix élni fog!"
Amikor a trió legyőzi a két megidézett teremtményt (amik pusztulásukkor fekete füstté változnak, csak a köpenyük marad meg), az addig a villámtáncost tépázó hadimester taktikát vált és beolvad az árnyékokba.
A villámtáncos nagyvonalakban elmeséli társainak, mit akart volt törzsének jelenlegi vezetője, amikor az árnyak megelevenednek - a hadimester formáját felvéve a sötétség a villámtáncos testébe hatol, egyenesen annak mellkasába. A táncos bőre szinte azonnal elszürkül, a formát öltött homály hátán kibontakozik két hatalmas, éjfekete szárny, majd visszahúzódik az árnyakba és nyoma vész.
A villámtáncos ámuldozva nézi, ahogy a világot elárasztja a fény. Látja a pszi-vonalakat, látja az életet - és látja, hogy két társa, két barátja mindennél világosabb fényoszlopként világít. A lába elé nézve látja saját testét, de még mindig nem érti, mi történt. Anyja hangját hallja a távolból, és ez a dacot, a tenni akarást nyugalom váltja fel.
"Ez már nem a te harcod. Vége. Gyere!"
Sem a legionárius, sem az árnyékpenge nem emlékszik arra, hogy hogyan tértek vissza a hajóra társuk holttestével.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése