Csapatnapló - Fekete Főnix - 2016. 04. 16.
Aktív résztvevők: árnyékpenge (Tündi), fejvadász (Norbi), hitetlen (Laci), vadász (Ambrus)
A csapat bemerészkedik a színpad alá és módszeresen, kerülve a feltűnést, kutatni kezd. Miután feltörik néhány öltöző ajtaját, különböző színösszeállítású szertartási köpenyeket találnak, valamint a legtöbb öltözőben értékesebb drágakövekből metszett fókuszköveket. Ezek a Hitetlen elmondása alapján főként idéző vagy megkötő pszionikához használatosak, de feltörésükkel hatalmas energiákat lehet felszabadítani.
A feltűnés jegyében a csapat rátöri az ajtót az egyik zuhanyzó szektásra, kirángatja a víz alól, majd egy székhez kötözve vallatni kezdi. Sok újat nem tudnak meg tőle, de sejtéseik megerősítést nyernek - az est fénypontjaként a szekta meg akar idézni egy Tűzurat, akivel aztán jól megetetné az összesereglett nézőközönséget. Egyúttal megismerik a szervezet jelenlegi felismerését - a névleges vezér, a sejtéseknek megfelelően, a Vörös Atya.
További vizsgálódás közben a csapat felfedez egy rejtett könyvtárat is, ahol a vörös lovag őszinte megrökönyödésére a régi rend összes nagyobb hatalmú kódexét megtalálják. Négy, a létsíkokkal foglalkozó kötetet, és a legveszélyesebbet, egy korémonok neveit tartalmazót, a csapat kilopja a könyvtárból és ideiglenesen a Harcművészre bízza, de nem sokkal később megtalálja a második színpadról épp átöltözni készülő Vörös Atya szobáját.
A Vörös Atya egyedül, pláne energiái javát elhasználva, minimális fenyegetést jelent az öt felfegyverzett kalandornak.
Hirtelen ötlettől vezérelve a csapat beindítja a tűzriadót (megelőzendő az emberáldozatokat). A kialakuló kavarodásban a Harcművész ledobja a kódexeket a liftkűrtőbe.
A váratlanul felbukkanó könyvtáros értelemszerűen nincsen elragadtatva a műsor megzavarásától. A csapat egy része (az Árnyékpenge és a Hitetlen) személyzetnek adja ki magát és evakuálást sürget, a könyvtáros személyi testőreit pedig sikeresen többi társukhoz terelik, akik néhány jól elhelyezett gránáttal és befejező döféssel pontot tesznek pályafutásuk végére. A könyvtáros közben visszatér saját szentélyébe, a könyvtárba, ahol összetöri a terem közepén álló oltárt, ezzel négy, tiszta energiából álló pengét idéz meg. A robbanás, kombinálva a Vörös lovag tomboló belépőjével, felgyújtja az értékes fóliánsokat és kódexeket. A könyvtáros, ellentétben a Vörös Atyával, sokkal komolyabb ellenfélnek bizonyul, de végül a Vörös lovag kíméletlenül véget vet az életének.
A csapat az összecsapás után nem tud elég gyorsan elmenekülni, bekerítik őket a szektások. Ekkor a Vörös lovag, régi szervezetének rangidősi szabályait felhasználva, egy erőteljes blöffel gyakorlatilag átveszi a szekta irányítását - a jelek szerint ezek a szabályok átvészelték a kiírtást.
A társaság visszatér a Sonic Eagle-re, ahol a Vörös lovag búcsút vesz társaitól és az Elemek Házába költözik.
A Harcművész, a Fegyvermester és a Zsoldos a búcsú után elhagyja a Sonic Eagle-t és csak hajnalban tér haza.
A csapat bemerészkedik a színpad alá és módszeresen, kerülve a feltűnést, kutatni kezd. Miután feltörik néhány öltöző ajtaját, különböző színösszeállítású szertartási köpenyeket találnak, valamint a legtöbb öltözőben értékesebb drágakövekből metszett fókuszköveket. Ezek a Hitetlen elmondása alapján főként idéző vagy megkötő pszionikához használatosak, de feltörésükkel hatalmas energiákat lehet felszabadítani.
A feltűnés jegyében a csapat rátöri az ajtót az egyik zuhanyzó szektásra, kirángatja a víz alól, majd egy székhez kötözve vallatni kezdi. Sok újat nem tudnak meg tőle, de sejtéseik megerősítést nyernek - az est fénypontjaként a szekta meg akar idézni egy Tűzurat, akivel aztán jól megetetné az összesereglett nézőközönséget. Egyúttal megismerik a szervezet jelenlegi felismerését - a névleges vezér, a sejtéseknek megfelelően, a Vörös Atya.
További vizsgálódás közben a csapat felfedez egy rejtett könyvtárat is, ahol a vörös lovag őszinte megrökönyödésére a régi rend összes nagyobb hatalmú kódexét megtalálják. Négy, a létsíkokkal foglalkozó kötetet, és a legveszélyesebbet, egy korémonok neveit tartalmazót, a csapat kilopja a könyvtárból és ideiglenesen a Harcművészre bízza, de nem sokkal később megtalálja a második színpadról épp átöltözni készülő Vörös Atya szobáját.
A Vörös Atya egyedül, pláne energiái javát elhasználva, minimális fenyegetést jelent az öt felfegyverzett kalandornak.
Hirtelen ötlettől vezérelve a csapat beindítja a tűzriadót (megelőzendő az emberáldozatokat). A kialakuló kavarodásban a Harcművész ledobja a kódexeket a liftkűrtőbe.
A váratlanul felbukkanó könyvtáros értelemszerűen nincsen elragadtatva a műsor megzavarásától. A csapat egy része (az Árnyékpenge és a Hitetlen) személyzetnek adja ki magát és evakuálást sürget, a könyvtáros személyi testőreit pedig sikeresen többi társukhoz terelik, akik néhány jól elhelyezett gránáttal és befejező döféssel pontot tesznek pályafutásuk végére. A könyvtáros közben visszatér saját szentélyébe, a könyvtárba, ahol összetöri a terem közepén álló oltárt, ezzel négy, tiszta energiából álló pengét idéz meg. A robbanás, kombinálva a Vörös lovag tomboló belépőjével, felgyújtja az értékes fóliánsokat és kódexeket. A könyvtáros, ellentétben a Vörös Atyával, sokkal komolyabb ellenfélnek bizonyul, de végül a Vörös lovag kíméletlenül véget vet az életének.
A csapat az összecsapás után nem tud elég gyorsan elmenekülni, bekerítik őket a szektások. Ekkor a Vörös lovag, régi szervezetének rangidősi szabályait felhasználva, egy erőteljes blöffel gyakorlatilag átveszi a szekta irányítását - a jelek szerint ezek a szabályok átvészelték a kiírtást.
A társaság visszatér a Sonic Eagle-re, ahol a Vörös lovag búcsút vesz társaitól és az Elemek Házába költözik.
A Harcművész, a Fegyvermester és a Zsoldos a búcsú után elhagyja a Sonic Eagle-t és csak hajnalban tér haza.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése